A szelep tömítési teljesítménye arra utal, hogy képes megakadályozni a közeg szivárgását az egyes tömítési pontokon; ez a szelep legfontosabb műszaki teljesítménymutatója. A szelepen három tömítési pont található: a szelepelem és a szelepülék tömítőfelületei közötti érintkezési pont; a tömítés és a szelepszár és a tömszelence közötti illeszkedési pont; valamint a szeleptest és a szelepfedél közötti csatlakozási pont. Az első ponton lévő szivárgást belső szivárgásnak nevezik, közismert nevén hiányos zárás, ami befolyásolja a szelep azon képességét, hogy levágja a közeget.
Elzárószelepeknél a belső szivárgás elfogadhatatlan. Az utóbbi két ponton lévő szivárgást külső szivárgásnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy a közeg a szelep belsejéből kifelé szivárog. A külső szivárgás anyagveszteséget, környezetszennyezést, súlyos esetekben baleseteket okoz. Gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező vagy radioaktív közegek esetében a külső szivárgás még elfogadhatatlanabb; ezért a szelepeknek megbízható tömítéssel kell rendelkezniük.
